Ki gondolta volna, hogy augusztus utolsó hideg, esős napjai után ilyen csodálatos késő nyár jön. Kellemes meleg van, és végre ismét a kertben tarthatjuk a déli sziesztát, miután a nagy meleekben a hűvös házba menekültünk a nagy forróságok elől.
Az első csipkebogyóval, az őszirózsa és a kékszakáll virágzásával már beköszöntött az ősz. Néhány rózsa a hőség elmúltával újra virágzik, a csicsóka sárga csillagai pedig magasan lebegnek a kert felett.
Sok virág gyönyörűen elhalványul, de még mindig mindenütt sűrű a növényzet.
Szinte az összes alma leesett a hőségben, ezért összeszedtük és befőztük rétes almának. Idén nem készítünk almalét, de a még zöld szőlőből verjust préseltünk. Ma már nemcsak az ecet helyettesítésére használjuk a verjust, hanem hígítva isszuk is. Az íze majdnem olyan, mint a citromos limonádé.
Hosszú idő után végre sokat termett az utolsó szilvafánk is – nagyon várjuk a szilvaröstit! És még egy kellemes meglepetés: a kerítés melleti fiatal körtefa most először terem sok-sok gyümölcsöt!
Mivel a környéken gyakran látunk szabadba ültetett leandert, úgy döntöttünk, hogy az 5 legnagyobbat elültetjük mi is védett helyen. Így 5-el kevesebb cserepet kell becipelni áttelelhez!
