Miután Lady Anne Berry (később Palmer) 1931-ben megörökölte a birtokot, 1959-ben elkezdte egy 3,2 hektáros kert kialakítását. Nem mesterterv szerint haladt, hanem az érzéseire hallgatott és a természeti környezettel összhangban építkezett – de John Codrington is készített néhány tervet.
1967-től a kertet megnyitották a nyilvánosság számára, és 1979-től egy kis növénynemesítőt hoztak létre, amely a ritka és szokatlan növényekre szakosodott.1988-ban Lady Palmer átadta a kertet a londoni RHS-nek (Royal Horticular Society – Királyi Kertészeti Társaság, jótékonysági szervezet) a 13 hektár földterülettel együtt.
Az 1990-es évek közepén 37,5 hektárnyi területet vásároltak meg a kertet körülvevő erdőből, hogy ezzel megakadályozzák a nemkívánatos építési tevékenységeket a kert közvetlen közelében.
Ma a kert mérete 26 hektár, és több nagyterületű kertszakaszra oszlik.
Rózsakert körülbelül 2000 különböző rózsával, ízlésesen kiegészítve más virágokkal.
Hatalmas fák buja virágos rétek közepén, amelyek a szomszédos erdőhöz vezetnek.
Gazdag tótáj, amelyet patakok látnak el vízzel, és egy bőséges, nagy konyha- és gyümölcsös kert.
És ehhez jönnek az elegáns parkosított területek gondozott utakkal, vágott sövényekkel és sok-sok pihenő pad.
Mindezt vízmedencék egészítik ki.
A csend és illatok csodálatos helye!
